Pszichiátria

Mit jelent a pszichiátria?

A pszichiátria egy különleges szelete az orvostudománynak. Ez a szakterület a mentális zavarok és a lelki problémák felismerésével és kezelésével foglalkozik. Különleges területe az igazságügyi pszichiátria, melynek feladata eldönteni, hogy egy bűncselekmény elkövetője beszámítható állapotban volt-e. A pszichiátria hatalmas fejlődésen ment keresztül. Pár évszázaddal ezelőtt a mentális zavarokkal küzdőket megbélyegezték, kizárták a közösségből, majd a legkülönfélébb módokon próbálták ,,kezelni” őket. Mára már nagyon sok pszichiátriai betegség esetében azonosítottuk a kockázati tényezőket, az idegrendszerben lezajló folyamatokat és megismertük a betegségek mechanizmusát. Emellett számos pszichiátriai gyógyszer és terápiás eljárás is kifejlesztésre került, mint például a kognitív viselkedésterápia. A pszichiátria eszközei és ismeretanyaga folyamatosan bővül, így a jövőben várhatóan még hatékonyabban fogjuk tudni kezelni a pszichiátriai állapotokat.

A pszichiátria egy nagy és növekvő szakterületet jelent. Évről-évre egyre többen fordulnak orvoshoz pszichés zavarok miatt. A pszichiátria foglalkozik többek között a szorongás, depresszió, skizofrénia, bipoláris zavar és a személyiségzavarok kezelésével. A pszichiátria feladata az öngyilkossági kísérlet utáni pszichés támogatás, valamint a függőségek (például drog, alkohol, játékszenvedély) kezelése.

Mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között?

Sokan nem tudják, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között, és hogy milyen esetben kell az egyiket vagy a másikat felkeresni. A pszichológus és a pszichiáter két különböző szakember, akik ugyan mindketten a mentális egészségi problémákkal foglalkoznak, de különböző képzettséggel, szaktudással és terápiás lehetőségekkel rendelkeznek. A pszichológusok bölcsészeti karon szereznek alap- majd mesterdiplomát, doktori címet csak a Ph.D tanulmányok elvégzése után kaphatnak. Általánosságban elmondható, hogy a pszichológusok kevesebb kezelési lehetőséggel rendelkeznek, mint a pszichiáter szakorvos. A pszichológusok gyakran alkalmaznak pszichoterápiát, ami lehet kognitív viselkedésterápia, pszichoanalízis vagy más pszichoterápiás módszer. Ezek jól bevált módszerek nagyon sok pszichés állapot kezelésében, ám van amikor nem elegek. A pszichológusoknak nincs jogosultságuk gyógyszereket felírni. Ha olyan pszichiátriai állapotot ismernek fel, ahol gyógyszeres kezelés szükséges, általában összedolgoznak egy pszichiáterrel, aki jogosult erre.

A pszichiáterek ezzel szemben az orvostudomány területén szereznek általános orvosi diplomát, majd több éves pszichiátriai szakorvosi képzésben vesznek részt. Minden pszichiáter rendelkezik tehát doktori fokozattal. A pszichiáterek szintén végeznek pszichoterápiát, de emellett más terápiás lehetőségeik is vannak. Jogosultak pszichotróp gyógyszereket felírni és gyógyszeresen kezelni a betegeket, valamint a transzkraniális mágneses stimuláció, elektrokonvulzív terápia és egyéb speciális terápiák elvégzésére. Bizonyos mentális betegségek tehát kezeléséhez tehát mindenképp szükség van pszichiáterre, míg más lelki betegségek esetén a pszichológussal folytatott konzultációk is eredményesek lehetnek. A betegség típusa határozza meg, hogy kihez érdemes fordulni.

Milyen tünetek utalhatnak pszichiátriai probléma fennállására?

A pszichiátriai problémák tünetei nagyon változatosak lehetnek, hiszen maguk a pszichiátriai állapotok is különbözőek. Egyes emberek ráadásul különböző módon reagálhatnak ugyanarra a problémára. Sok esetben azt látjuk, hogy egy állapot pozitív vagy negatív irányú elmozdulása is kórjelző lehet. Például a túlzott mennyiségű alvás vagy az alvásigény csökkenése, a depresszív hangulat és az eufórikus hangulat is utalhat pszichiátriai betegségekre. Éppen ezért fontos odafigyelni magunkra és társainkra és orvoshoz fordulni a viselkedés vagy a személyiség megváltozása esetén. Összegyűjtöttünk néhány általános tünetet, amik esetében érdemes orvoshoz fordulni, mert felmerül a pszichiátriai betegségek gyanúja:

1. Hangulati változások: Sok pszichiátriai betegség tünete a hangulat változása, a hangulatingadozások. A depressziós periódusok során jellemző a szomorúság, reménytelenség érzése és a motiváció elvesztése. Jelentkezhet az öröm hiánya a tevekénységekben. Ezzel szemben mániás vagy hypomániás periódusok során rendkívül emelkedett hangulat, eufórikus állapot, túlzott önbizalom, fokozott aktivitás, izgatottság és beszédesség a jellemző. A bipoláris zavarral küzdők mindkét állapotot átélik.
2. Szorongás és feszültség: A fokozott szorongás és idegesség is a pszichiátriai állapotok tünete lehet. Szorongásos zavar esetében olyan helyzetek váltanak ki szorongást az egyénből, amik jellemzően nem „indokolnák”. A szorongás állandósulhat és testi tüneteket, valamint nehézségeket okozhat a mindennapokban. A pszichiátria foglalkozik a specifikus fóbiák kezelésével, például a klausztrofóbiával. Ebben az állapotban a zárt terekben való tartózkodás okoz szorongást, félelmet és idegességet, amiből akár pánikroham is kialakulhat.
3. Álmatlanság vagy alvászavarok: Amennyiben nehézségek jelentkeznek az elalvással vagy állandósul az ébrenlét éjszaka, az is utalhat pszichiátriai betegségre. A szorongásos zavarok vezethetnek alvászavarokhoz, míg a bipoláris zavar mániás szakaszában csökkenhet az alvásigény. Aluszékonyság vagy túlzott alvásigény léphet fel depresszió során.
4. Testsúly és az étkezési szokások megváltozása: A pszichiátriai betegségekben gyakran fordul elő étvágytalanság vagy túlzott étvágy. A jelentős súlyvesztés vagy súlygyarapodás is lehet tünet, gyermekeknél például a várt súlygyarapodás elmaradása a depresszió jele lehet.
5. Energia szintjének változásai: A csökkent energia és motiváció is jellemző néhány pszichiátriai állapotban, míg másokban pont, hogy nyugtalanság vagy hiperaktivitás jelentkezhet.
6. Koncentrációs nehézségek: A figyelem összpontosításának nehézsége vagy nehezített döntéshozatal is jellemző tünet. A pszichiátriai betegségekben felléphetnek memóriaproblémák is.
7. Szociális visszahúzódás: Amennyiben valaki izolálódik és elkezdi kerülni a társaságot, érdemes gondolnunk pszichiátriai betegségre! Ha valaki mindig is visszahúzódó volt szociálisan vagy nehézségei jelentkeztek az érzelmi kapcsolatok kialakításában vagy fenntartásában, előfordulhat, hogy személyiségzavarral küzd.
8. Érzelmek szabályozásának problémái: A dühkitörések vagy impulzív viselkedés, illetve az érzelmek elnyomása vagy túlzottan intenzív reakciók is jellemzőek néhány pszichiátriai állapotra.
9. Önértékelési és önbecsülési problémák: Az alacsony önbecsülés, értéktelenség érzése, és ha valaki túlzottan kritikus önmagával szemben is lehet a pszichiátriai betegségek tünete. Bipoláris zavar depressziós periódusa során értéktelenség érzése, túlzott vagy nem megfelelő bűntudat is kialakulhat. Gyakran fordulnak elő öngyilkossági gondolatok, tervezgetés vagy maga az öngyilkossági kísérlet.
10. Gondolati zavarok: Nehezen kezelhető gondolatok aggodalmak, hallucinációk vagy paranoiás gondolatok is megjelenhetnek. Ezek súlyosabb pszichiátriai betegségre, vagy pszichózisra utalhatnak, így a leghamarabb orvoshoz kell fordulni!

Mik a gyakori pszichiátriai kórképek?

Nagyon sok pszichiátriai kórkép létezik, melyek között vannak gyakoribbak és ritkábbak. A depresszió a leggyakoribb pszichiátriai kórkép, mely évente 700.000 embert érint

Magyarországon. Az alábbiakban összegyűjtöttünk és bemutatunk néhány gyakori pszichiátriai kórképet:

Depresszió

A depresszió a több, mint két hétig tartó lehangoltságot jelenti. A betegség kihatással van a családi kapcsolatokra, a munkahelyi teljesítőképességre. Az öngyilkosságot elkövetők közel fele depresszióban szenved.

Tünetek:

1. Állandó szomorúságérzet, érdeklődés elvesztése
2. Alvászavarok vagy túlzott alvás
3. Állandó fáradtság
4. Önértékelési problémák, értéktelenség érzése
5. Koncentrációs nehézségek
6. Öngyilkossági gondolatok

Szorongásos zavarok

A szorongás zavarok olyan mentális állapotok, melynek során az egyén intenzív szorongást, félelmet tapasztal. Élete során mindenki tapasztal szorongást, itt viszont arról van szó, hogy olyan helyzetek váltanak ki szorongást az egyénből, amik jellemzően nem „indokolnák”. Ha a szorongás állandósul és a tünetei erősödnek, szakember segítségére van szükség.

Tünetek:

1. Állandó szorongásérzet, feszültség
2. Pánikrohamok
3. Szorongással járó fizikai tünetek (pl. szívverés gyorsulása, légszomj)
4. Szociális szorongás (társaságkerülés, rettegés a megítéléstől)

Bipoláris zavar (Bipoláris I. és II. típus)

Ebben a betegségben jellemző a depressziós periódusok és mániás vagy hipomániás periódusok váltakozása.

1. Maniás periódusok esetén: fokozott energia, kevesebb alvás szükséglete, fokozott aktivitás, beszédesség, kockázatos magatartás.
2. Depressziós periódusok esetén: szomorúság, érdeklődés elvesztése, öngyilkossági gondolatok.

Skizofrénia

A skizofrénia egy súlyos személyiségzavar, érintettjei a képzelet és a valóság határán állnak. Nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak az valós-e vagy sem. A skizofrénia hatalmas megterhelést jelent a betegek számára.

Tünetei lehetnek: hallucinációk és téveszmék, érdeklődés elvesztése illetve a zavart gondolkodás.

Posttraumás stressz zavar (PTSD)

A poszttraumás stressz zavar traumatikus eseményeket követően alakulhat ki. Ilyen események lehetnek például egy baleset átélése, szexuális erőszak vagy traumatikus szülés.

Tünetek:

1. Traumatikus élmények utáni emlékek és visszaemlékezések
2. Alvászavarok, szorongás, irritáció
3. Elkerülési viselkedés és érzések kikapcsolása

Borderline személyiségzavar

A borderline személyiségzavart a hangulat, az érzelmek, a viselkedés és a kapcsolatok instabilitása jellemzi. A felnőtt lakosság 1-2%-át érinti ez a kórkép.

Tünetek:

1. Instabil érzelmi állapotok és kapcsolatok
2. Identitászavar és önértékelési problémák
3. Impulzivitás és önpusztító viselkedés

Alkohol- és kábítószerfüggőség:

A hosszú ideig tartó gyógyszer, alkohol és droghasználat megváltoztatja az agy működését. Az illető rosszul érzi magát a szer hiányában, azonban pszichiátriai módszerekkel kezelhető az állapot.

Tünetek:

1. Életvitelszerű alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás
2. Elveszített kontroll a fogyasztás felett
3. Tolerancia (egyre nagyobb mennyiség szükséges ugyanazon hatás eléréséhez)
4. Elvonási tünetek, ha a szer elérhetősége korlátozott

Hogyan zajlik a pszichiátriai kivizsgálás?

A pszichiátriai kivizsgálás a legtöbb esetben egy vagy több beszélgetést jelent. Ennek során a pszichiáter részletesen kikérdezi a beteget a tüneteiről, életkörülményeiről és családjáról. A pszichiáter részletesen elemzi a beteg tüneteit, beleértve a hangulati állapotot, érzelmi változásokat, alvás- és étkezési szokásokat, energiaszintet, koncentrációképességet és az esetleges pszichotikus tüneteket. Fontos hangsúlyt fektetni az öngyilkossági szándék felmérésére. A pszichiáter a beteg beszédjének módját, a gondolati zavarokat, hallucinációkat és téveszméket is megfigyeli.

A kivizsgálás során a pszichiáter többféle módszert alkalmazhat, hogy teljes képet alkosson a beteg állapotáról. Standardizált pszichiátriai kérdőíveket adhat a betegnek vagy általános fizikai vizsgálatot is elvégezhet. A pszichiátriai kérdőívek között szerepelnek olyanok, amik a személyiség felmérésére alkalmasak. Ilyenek például a Rorschach- és a Szondi-teszt. A Beck-féle teszt széles körben, háziorvosok által is alkalmazott a depresszió szűrésére. A Hamilton-féle skála segítségével mérhető a szorongás szintje. Egyéb szűrő tesztek is végezhetőek a pszichiátriai kórkép diagnózisának meghozatala, valamint a beteg állapota és intelligenciájának felmérése érdekében. Szükség esetén a pszichiáter laboratóriumi teszteket vagy képalkotó vizsgálatokat is kérhet a beteg állapotának további értékelése érdekében.

Az információk birtokában a pszichiáter el tudja dönteni, hogy fennáll-e pszichiátriai betegség, és ha igen, annak melyik típusa. A kivizsgálás során megtudottak a terápiás terv kidolgozásában is hasznosak lehetnek.