Kardiológia

Kardiológia

Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, évente körülbelül 60.000 esetért felelősek. A kardiológia az a szakterület, ami a szív- és érrendszeri betegségek felismerésével és kezelésével foglalkozik. Ha rendszeresen részt vennénk kardiológiai kivizsgáláson és kezelnénk a betegségeket, ezt az arányt nagymértékben csökkenteni lehetne. Ismerje meg, mi a kardiológia feladata és mik is azok a szív- és érrendszeri betegségek!

Mivel foglalkozik a kardiológia?

A kardiológia a keringési rendszer betegségeivel foglalkozó tudományág, tehát a szív és az érrendszer rendellenességei tartoznak ide. A kardiológia régen a belgyógyászat része volt, mára azonban kinőtte magát és kivált belőle. A kardiológia egy nagyon színes terület az orvostudományon belül, ami az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül, ennek köszönhetően számos korábban gyógyíthatatlan betegség is kezelhetővé vált. A kardiológia sokféle állapotot és betegséget foglal magában, kezdve a szív fejlődési rendellenességektől az érelmeszesedésen át egészen a szívtranszplantációig. Tartoznak ide sürgősségi kórképek, mint például a szívinfarktus és a szívritmus zavarok, de krónikus betegségek is, mint például a sokakat érintő magas vérnyomás betegség. Általánosságban elmondható, hogy a kardiológiai betegségek kapcsán az egyik legfontosabb dolog az időfaktor. Minél hamarabb kerülnek felismerésre a betegségek, annál jobban kezelhetőek és annál nagyobb eséllyel előzhetünk meg súlyos szövődményeket. Szívünk a vérkeringés motorja, amennyiben nem működik megfelelően az akár perceken belül is életveszélyt okozhat. A kardiológiai betegségeket ezért minden esetben komolyan kell venni, és a lehető leghamarabb kivizsgáltatni. A kardiológusok számos diagnosztikai és terápiás módszert alkalmaznak, ami csak az ő szakterületükre jellemző. Ilyen például elektrokardiogram (EKG) és echokardiográfia (szívultrahang) vizsgálat, a szívkatéterezés, a pacemaker, a szívre ható speciális gyógyszerek, az életmódi terápia és szükség esetén műtéti beavatkozások. A kardiológia területe folyamatosan fejlődik, a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében alkalmazott innovációs technológiák fokozatosan javítják a betegek életkilátásait és életminőségét.

Milyen tünetek keltik fel a kardiológiai betegség gyanúját?

A kardiológiai betegségek tünetei változóak lehetnek, és nagyban függnek az adott problémától. Fontos megjegyezni, hogy néhány kardiológiai betegség kezdeti stádiumában nem okoz tüneteket, vagy a tünetek csak nagyon enyhék lehetnek. A kardiológiai vizsgálat azonban ilyen esetben is ki tudja mutatni az elváltozást. Amennyiben a tünetek hirtelen vagy nagy erővel, súlyos formában jelentkeznek, azonnal segítséget kell kérni! Tünetek, amik miatt érdemes kardiológushoz fordulni:

  • Mellkasi fájdalom: A mellkasi fájdalom leírható úgy, mint nyomó, szorító, égő vagy feszülő érzés a mellkasi területen. Ez az egyik legjellemzőbb kardiológiai tünet, különösen olyan szívproblémák esetén, mint például a szívinfarktus vagy az angina pectoris. A mellkasi fájdalom hátterében azonban nem csak kardiológiai betegség állhat, így érdemes alaposan kivizsgáltatni.
  • Légszomj: A légszomj, ami kezdetben csak terhelésre jelentkezik majd már nyugalom közben is, szívproblémákra utalhat. Kialakulhat például szívelégtelenség vagy koszorúér-betegség esetén.
  • Fáradtság: Általános fáradtság, kimerültség és energiahiány is lehetnek kardiológiai problémák jelei, különösen szívelégtelenség esetén.
  • Szédülés vagy ájulás: Az alacsony vérnyomás vagy szívritmuszavarok szédülést vagy ájulást okozhatnak.
  • Szabálytalan szívverés: A szívritmuszavarok, mint például a pitvarfibrilláció vagy kamrai fibrilláció, változó, szabálytalan szívverést és szívzörejt okozhatnak.
  • Fájdalom más testrészekben: A szívproblémák néha fájdalmat okozhatnak más testrészekben is, például a karokban, a vállakban, a háton vagy az állkapocsban.
  • Vízvisszatartás és ödéma: A szív elégtelen működése miatt ödéma és vízvisszatartás jelentkezhet a lábakban, bokában vagy a has területén.
  • Vérnyomásproblémák: A magas vagy alacsony vérnyomás tünetei, mint például fejfájás, szédülés vagy zavarodottság esetén is érdemes kardiológushoz fordulni.

Melyek a leggyakoribb kardiológiai betegségek?

A kardiológia területe számos betegséget felölel. Összegyűjtöttük a leggyakoribb kardiológiai betegségeket:

  • Szív koszorúér betegség (CAD): Ez a kardiológiai betegség a koszorúerek szűkületével vagy elzáródásával jár. A koszorúerek a szív izomzatát tápláló erek. Amennyiben szűkület vagy elzáródás keletkezik rajtuk, a szív vérellátása romlik, ami szívrohamhoz vezethet.
  • Magas vérnyomás betegség (hipertónia): A hosszú távon fennálló magas vérnyomásnak károsító hatása van a szervezetre. Szívelégtelenség, stroke vagy vese elégtelenség is kialakulhat miatta. A magas vérnyomás betegség az egyik leggyakoribb krónikus betegség, sikeres kezelése hosszútávú együttműködést igényel a beteg és orvosa között.
  • Szívinfarktus (szívroham): A koszorúerek elzáródása okozza ezt az állapotot. Szívinfarktus esetén a szív pumpafunkciója egyre romlik, és nem tudja kellő erővel kilökni és a szervezetbe juttatni a vért. Az elzáródás miatt a szívizom egy része elhalhat, ami szívelégtelenséghez vezethet, későn felismerve pedig halálos is lehet. A szívinfarktus tünetei a mellkasi - jellemzően bal karba sugárzó -szorító fájdalom, hányinger, hányás, nehézlégzés, eszméletvesztés és verejtékezés.
  • Szívelégtelenség: A szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért a test különböző részeibe, ami légszomjat, fáradtságot, ödémát és egyéb tüneteket okozhat.
  • Szívritmuszavarok: Ezek olyan állapotok, amikor a szív ritmusa szabálytalan, például pitvarfibrilláció vagy kamrai fibrilláció esetén.
  • Veleszületett szívhibák: Olyan szívproblémák, amelyek a születés előtt alakulnak ki, súlyosságuktól függően műtétre lehet szükség.
  • Perifériás érrendszeri betegségek: Például a lábakra vagy a karokra kiterjedő érrendszeri problémákat jelentik. Hátterében az érelmeszesedés áll.
  • Szívbillentyű rendellenességek: A szívbillentyűk nem megfelelő működése okozta problémák.

Kinek ajánlott jelentkezni kardiológiai kivizsgálásra?

Kardiológiai kivizsgálásra azoknak érdemes jelentkezni, akik kardiológiai problémára utaló tüneteket tapasztalnak, valamint azoknak, akik kardiológiai kockázatoknak vannak kitéve. A kardiológiai betegségre utaló jellemző tüneteket (mint például a nyugalomban/terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, ödéma, légszomj, szabálytalan szívverés) a 2. bekezdésben foglaltuk össze. Amennyiben ilyen tüneteket tapasztal, ne halogassa a kardiológushoz fordulást! Ha valakinél már fennáll ismert kardiológiai betegség, azzal is érdemes rendszeresen visszajárni kontroll vizsgálatokra. A legtöbb kardiológiai betegség idővel változik. Azok a gyógyszerek, amik eddig hatásosak voltak, lehet, hogy már nem hatnak a jövőben, vagy ki kell egészíteni őket egy másik szerrel. A rendszeres kardiológiai vizsgálatok lehetőséget adnak a szív- és érrendszer állapotának nyomon követésére és az időbeni beavatkozásra. Kardiológiai kivizsgálás azoknak is ajánlott, akiknek nincsenek tüneteik (vagy nem érzékelik őket) és nincsen ismert kardiológiai betegségük sem, de rizikó csoportnak számítanak. Az ő esetükben fokozott kockázattal alakulhatnak ki kardiológiai betegségek, így azért érdemes vizsgálatokra járniuk, hogy időben felismerjék és kezeljék ezeket az állapotokat.

Kardiológiai szempontból rizikócsoportnak számítanak:

  • Magas vérnyomás: A magas vérnyomás az egyik fő kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Fokozza az érelmeszesedés és más szívproblémák kialakulásának esélyét.
  • Dohányzás: A dohányzás szorosan kapcsolódik a szívbetegségekhez. A dohányfüstben található káros vegyületek fokozzák az érrendszeri károsodást és a vérrögképződést.
  • Magas koleszterinszint: A magas LDL koleszterinszint és az alacsony HDL koleszterinszint növelheti az érelmeszesedés kockázatát.
  • Cukorbetegség: A cukorbetegség növeli a szívbetegségek, a stroke és a perifériás érbetegségek kockázatát.
  • Elhízás: Az elhízás összefügg a magas vérnyomással, cukorbetegséggel és más szív- és érrendszeri problémákkal.
  • Életmódbeli tényezők: A mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás (magas só- és zsírtartalmú ételek), valamint az alkoholfogyasztás is növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • Genetikai tényezők: A családban előfordult szív- és érrendszeri betegségek szintén növelhetik az egyéni kockázatot.
  • Életkor: Az idősebb életkor nem minősül rizikófaktornak, ám tény, hogy idősödve nő a szívbetegségek kockázata. Férfiaknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek, a nők körében menopauza után kezd el növekedni ennek esélye.
  • Stressz: Tartós stressz, szorongás és a depresszió szintén hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri problémák kockázatának növekedéséhez.

Milyen kardiológiai vizsgálati módszerek vannak?

A kardiológiai vizsgálatok során számos diagnosztikai módszer alkalmazható annak érdekében, hogy felmérjék a szív- és érrendszer állapotát, hogy felismerjék az esetleges rendellenességeket és azok súlyosságát. Az EKG vizsgálat a szív elektromos aktivitását méri. Segít a szívritmuszavar, szívinfarktus és egyéb szívproblémák diagnosztizálásában. Egy speciális formája a terheléses EKG, amikor valamilyen fizikai terhelés, például szobakerékpározás vagy futás során vizsgálják a szív működését. A teszt alatt mért adatok segítenek felismerni a koszorúerek szűkületét már korai stádiumban. Az EKG egy másik speciális formája a Holter EKG. Ilyenkor a páciens egy hordható EKG eszközt visel pár napig, ami folyamatosan figyeli és rögzíti a szívritmust. Ez segíthet például az időszakos ritmuszavarok azonosításában.

Az echokardiográfia egy speciális ultrahangvizsgálatot jelent, amely segít a szív működésének és szerkezetének vizsgálatában. Az echokardiográfia alkalmas a szívelégtelenség, szívbillentyű rendellenességek és egyéb szívbetegségek diagnosztizálására. A szív MR-vizsgálata részletes és háromdimenziós képet ad a szívről és az erek állapotáról. Ez segíthet a szívizom, a szívbillentyűk és az érrendszeri problémák pontosabb értékelésében. A kalciummérés, a koronária CT angiográfia (CCTA) és más CT-vizsgálatok segíthetnek a koszorúerek állapotának felmérésében.

A legtöbb esetben a kardiológiai kivizsgálás részét képezi egy vérvétel is. Ebből mérhető a cukorszint, a koleszterin és trigliceridek szintje, valamint egyéb paraméterek.

Hogyan kezelhetőek a kardiológiai betegségek?

A kardiológiai betegségek kezelése több módon is lehetséges. A legjobb módszert a betegség típusától, súlyosságától és a páciens körülményeitől függően választja ki az orvos. Szinte minden kardiológiai betegség kezelése esetén nagy hangsúlyt kap az életmódváltás és az egészséges életmódra buzdítás. Ez a következőket foglalja magában:

  • Dohányzásról való leszokás: A dohányzás nagyban növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • Egészséges táplálkozás: Az alacsony zsírtartalmú étrend, sok gyümölcs és zöldség fogyasztása a szív egészségét támogathatja. A leggyakrabban mediterrán étrendet javasolnak az orvosok.
  • Rendszeres testmozgás: A rendszeres testmozgás segíthet a szív egészségének fenntartásában és a testsúly kontrolljában.

Gyakran alkalmaznak gyógyszeres kezelést is kardiológiai betegségek esetén. A vérnyomáscsökkentőknek több típusa is létezik, melyek magas vérnyomás esetén javasoltak. A magas koleszterinszint kezelésére is adhatóak gyógyszerek. A szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódó ödéma csökkentésére vízhajtókat adnak. A vérrögképződés megelőzése érdekében is sokszor javasolnak profilaktikus gyógyszereket. További speciális gyógyszereket is felírhat az orvos a betegség jellegétől függően.

A gyógyszeres kezelés mellett néha szükség van invazív beavatkozásokra is. Az érelzáródások megszüntetésére vagy az érszűkület tágítására angioplasztika és stentelés is végezhető. Néhány súlyosabb szívet érintő betegség esetén a műtét jelenthet megoldást. Szívsebészeti beavatkozás során elvégezhető például a szívbillentyűk cseréje, a koszorúér-bypass műtét vagy szívritmuszavarok kezelésére pacemaker ültethető be.