Nőgyógyászat

Mivel foglalkozik a nőgyógyászat?

A nőgyógyászat az orvostudomány egy régi és egyik legnagyobb ága. Leghíresebb magyar orvosunk, Semmelweis Ignác is szülész-nőgyógyász volt. A nőgyógyászat számos területet ölel fel, beleértve a női reprodukciós rendszer anatómiáját, hormonális szabályozását, a menstruációs ciklust, a fogamzásgátlást, terhesgondozást, szülészetet, a női meddőség kezelését, a női szexuális egészséget és a női nemi betegségek diagnosztizálását és kezelését.

A nőgyógyászat szorosan összekapcsolódik az endokrinológiával, urológiával és sok esetben az immunológiával is. Ezért lehet, hogy bizonyos tünetekkel elsőre más szakrendelésre megyünk, majd nőgyógyászatra is tovább küldenek. A nőgyógyászat foglalkozik a menopauza során fellépő változásokkal is. A menopauza során a csökkenő ösztrogén hormon mennyiség számtalan kellemetlen tünetet okoz testszerte, kezdve a hőhullámoktól az alvászavaron és hangulatingadozáson át a hüvelyi szárazságig. Az elsőre urológiai betegségnek tűnő vizelési problémák - például a gyakori vagy fájdalmas vizelés - hátterében is állhat nőgyógyászati betegség. Az autoimmun betegségek vezethetnek nehezített terhességhez vagy terhességi problémákhoz. Amint látható sok esetben szakterületek közötti együttműködésre van szükség. Minden orvosi kivizsgálás során a beteg egészét, a teljes jóllétét kell szem előtt tartani, nem csak az adott terület szervi elváltozásaival foglalkozni.

Napjainkban az orvostudomány más területén is megfigyelhető, hogy a szakterületeken belül is specializációk jönnek létre, vagyis néhány orvos annak az adott kis területnek a szakértőjévé válik. Nőgyógyászaton belül így alakult ki az onkológiai nőgyógyászat, mely a női ivar- vagy nemi szerveket érintő rosszindulatú daganatos elváltozásokkal foglalkozik. Egy másik speciális terület az endokrinológiai nőgyógyászat, mely a hormon háztartás és a női ciklus, a termékenység közötti kapcsolatot vizsgálja és annak elváltozásait kezeli.

Mikor érdemes nőgyógyászhoz fordulni?

Nőgyógyászhoz több okból is érdemes fordulni. Értelemszerűen, ha valakinél jelentkeznek olyan tünetek, amik felvetik a nőgyógyászati betegség gyanúját (például szabálytalan menstruáció, fájdalmas közösülés), azt érdemes kivizsgáltatni. Ha valaki a nemi szervek környékén észlel gyanús elváltozásokat (például dudor, elszíneződés), azzal is érdemes nőgyógyászhoz fordulni, mert felmerülhet nemi betegség gyanúja.

Ha valakinél nem jelentkeznek tünetek, akkor is érdemes évente részt venni nőgyógyászati szűrésen, különösen akkor, ha rendszeres szexuális életet él. Ezeken a vizsgálatokon ellenőrzik, hogy minden rendben van-e a női reproduktív szervekkel, valamint méhnyakrák szűrést is végeznek.

Akkor is érdemes nőgyógyászhoz fordulni, ha valaki kisbabát szeretne. Fontos az előzetes nőgyógyászati konzultáció a megfelelő terhesgondozás és egészséges terhesség érdekében. A vizsgálaton fény derülhet olyan elváltozásokra, ami nehezíti a teherbe esést, valamint érdemes vizsgálatot végezni a nemi betegségek szűrése érdekében várandósság előtt. Több szexuális úton terjedő nemi betegség ugyanis anyáról a gyermekre is átszállhat, és sokkal súlyosabb állapotot okozhat bennük. A kivizsgálást nem csak családalapítás előtt érdemes kérni, hanem akkor is, ha nemi betegségre utaló tünetek jelentkeznek, vagy ha az előző szexuális kapcsolat során nem használtak megfelelő védekezést.

Meddőségi problémák vagy fogamzásgátlási tanácsadás esetén is segíthet a nőgyógyász. Az endokrinológiai nőgyógyászat sok esetben fényt deríthet a meddőségi problémákra. Ha nem találnak szervi elváltozást, a hormon szintek kivizsgálása a következő lépés. Sok nő pajzsimirigy alul vagy túlműködésben szenved, anélkül, hogy tudná, ami nehezítheti a teherbeesést. Egy másik endokrinológiai nőgyógyászati kórkép a policisztás ovárium szindróma, ami szintén nehezített teherbeesést okoz. Ilyen esetekben a hormon szintek kontrollálása és visszaállítása a normális tartományba lehetővé teheti a természetes fogamzást. Amennyiben menopauza vagy perimenopauza tünetei jelentkeznek (pl. forróságrohamok, hüvelyi szárazság) a nőgyógyász segíthet a tünetek enyhítésében.

Milyen tünetek utalhatnak arra, hogy egy nőgyógyászati betegség áll fent?

A nőgyógyászati betegségek változatos tüneteket mutathatnak. Olyan is előfordulhat, hogy nincsenek látható jelei és tünetei a betegségnek, arra csupán a nőgyógyászati vizsgálat során derül fény. Ha azonban valakinél a következő tünetek jelentkeznek, érdemes nőgyógyászhoz fordulnia, mert ezek utalhatnak betegségre:

1. Menstruációs zavarok:

   • Megváltozott vagy rendszertelen menstruációs ciklus
   • Fájdalmas menstruáció
   • Túl bőséges vérzés
   • Időközi (menstruációk közötti) vérzés
   • Vérzés kimaradás

2. Fájdalom:

   • Alsó hasi fájdalom vagy kellemetlen érzés
   • Fájdalom szexuális együttlét során
   • Kismedencei fájdalom

3. Megváltozott hüvelyváladék:

   • Nem szokványos színű vagy szagú hüvelyi váladék
   • Égő érzés vagy viszketés a hüvelyben

4. Meddőség vagy fogamzási problémák:

   • Nehezített terhesség vagy meddőségi problémák
   • Vetélés, különösen ismétlődő vetélés esetén

5. Szexuális problémák:

   • Fájdalmas szexuális együttlét
   • Vérzés a szexuális együttlét során
   • Csökkent szexuális vágy vagy egyéb szexuális diszfunkciók

6. Elváltozások észlelése:

   • Daganatok vagy duzzanatok érzése például a kismedencében, vagy a nemi szerveken
   • Fekély, váladékozás a nemi szerveken

Melyek a leggyakoribb nőgyógyászati betegségek?

A nőgyógyászati betegségek széles skálát fednek le, és a leggyakoribbak közé tartoznak a következők:

1. Hüvelyi fertőzések: Leggyakrabban a Candida albicans okoz gombás fertőzést a hüvelyben, de baktériumok is okozhatnak hüvelyfertőzéseket (bakteriális vaginózis). A tünetek közé tartoznak a hüvelyváladék mennyiségének megnövekedése, a színének szagának és állagának megváltozása (soka túrószerűnek írják le). Jelentkezhetnek apró hólyagok a szeméremajkakon, a hüvelyben égő, viszkető érzés, valamint úgy is érezhetik a nők, hogy csíp a vizelet. A szexuális együttlét is fájdalmas lehet ilyenkor.

2. Humán papillomavírus (HPV) fertőzés: Ez egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, és összefüggésbe hozható méhnyakrákkal és más nőgyógyászati problémákkal, például a nemi szemölcsök kialakulásával. Ma már rendelkezünk védőoltással ellene, a 7. osztályos lányok és fiúk is kérhetik ezt a védőoltást, mely a HPV kilenc szerotípusa ellen véd.

3. Endometriózis: Az endometriózis napjaink gyakori betegsége. Azt jelenti, hogy a méh nyálkahártyáját alkotó sejtek, nem csupán a méhen belül, hanem azon kívül is elhelyezkednek. Fellelhető lehet ez a szövet a kismedencében, a hashártyához tapadva, a belekben, a húgyhólyagban stb. Ez a szövet a méh nyálkahártyájával párhuzamosan a ciklus kellő pontján leválik, ami nagy fájdalmat, vérzést, menstruációs zavarokat és akár meddőséget is okozhat.

4. Policisztás ovárium szindróma (PCOS): Egy olyan állapot, amely a petefészek cisztás elváltozásaival és számos tünettel jár. Jelentkezhet például menstruációs rendellenesség, túlzott szőrnövekedés, inzulinrezisztencia, elhízás és meddőség is. Hátterében a hormonális egyensúly felborulása állhat, így érdemes endokrinológiai nőgyógyászaton kivizsgáltatni.

5. Méhsüllyedés: Méhsüllyedés esetén a méh a hüvelycsatornába süllyed. A méh előre esés azt jelenti, hogy a méh megjelenik a hüvelykimenetben. Hátterében kötőszöveti gyengeség, elhízás, többszöri terhesség és szintén hormonális hatások is állhatnak.

6. Terhességi rendellenességek: A terhesség kilenc hónapja alatt számos vizsgálatot elvégez a nőgyógyász, hogy megbizonyosodjon a magzat és az anya egészségéről és a terhesség normális menetéről. Ezen vizsgálatok során fény derülhet olyan elváltozásokra, mint például a terhességi cukorbetegség, terhességi hipertónia, de a várandósság vetéléssel vagy koraszüléssel is végződhet.

7. Onkológiai nőgyógyászat:

   • Méh mióma: Ez egy jóindulatú daganatos elváltozást jelent a méh izomzatában, amelyek változó tüneteket okozhatnak, például menstruációs zavarok és alsó hasi fájdalom jelentekzhet.

   • Méhnyakrák: A méhnyakrák a leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú daganatos betegség. A méhnyakrák a méhnyakból, azaz a méh alsó, keskeny végéből kiinduló rosszindulatú daganat, amely a HPV fertőzéssel is összefüggésbe hozható.

   • Petefészekrák: A petefészekrák a petefészkekből kiinduló rosszindulatú daganatos elváltozások. Egyes petefészekrákok a petevezetékben vagy a hashártyában is kezdődhetnek, és a petefészekre terjedve ott is megjelennek.

   • Méhtestrák: A méh belső rétegében (endometrium) kialakuló rosszindulatú daganatok, de létezik olyan típusa is, amely a kötőszövetből válik daganattá.

Fontos említést tenni a menopauzáról is. A menopauza időszakában mind lelki, mind fizikai változások végbe mennek a női szervezetben. Ez ugyan nem egy nőgyógyászati betegség, hanem egy természetes állapot, mégis sok kellemetlen tünetet okoz, amelyekkel orvoshoz fordulnak a nők. A menopauza időszakában már nem csak általános nőgyógyászati szűrővizsgálatot kell elvégezni, hanem egy átfogóbb, több mindenre kiterjedő állapotfelmérést. Ennek oka, hogy a menopauza az egész testben változásokat indít el.

Milyen nőgyógyászati vizsgálati módszerek vannak?

A nőgyógyászati vizsgálatok számos különböző módszert foglalnak magukban. Az alkalmazott eljárások változnak attól függően, hogy egy betegség diagnosztizálása érdekében vagy terhességi gondozás, meddőség kivizsgálás, szexuális úton terjedő fertőzések szűrése vagy csupán rutinvizsgálat miatt érkezett a páciens.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány gyakori és a központunkban is elérhető nőgyógyászati vizsgálati módszert:

1. Nőgyógyászati vizsgálat: Fizikális vizsgálata, amely magában foglalja a külső nemi szervek, a hüvely és a méhnyak megtekintését. A méhnyak és a hüvely részletes vizsgálata egy speciális mikroszkóppal, az úgynevezett kolposzkóppal történik.
2. PAP-kenet: A méhnyakról vett kenet vizsgálata a daganatos állapot szűrésére.
3. Ultrahangvizsgálat: Az ultrahangvizsgálat történhet a hasfalon keresztül, de részletesebb képet mutat a vaginán keresztül végzett vizsgálat, amely segíthet a petefészek, a méh és a petevezetékek vizsgálatában.
4. Emlő ultrahang vizsgálat: Az emlők ultrahang vizsgálata, amely a mellrák korai felismerésére szolgál.
5. Terhességi ultrahang: Ultrahanggal történő vizsgálat, amely segít a terhesség alatt a magzat fejlődésének és az anyaméh állapotának ellenőrzésében.
6. Nemi betegségek vizsgálata: Vérvizsgálat, hüvelyváladék kenet vagy vizeletvizsgálat is történhet a szexuális úton terjedő fertőzések kimutatására. Központunkban van lehetőség a 4 leggyakoribb STD együttes szűrésére mintavétellel: Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae, Mycoplasma genitalium, Ureaplasma urealyticum/parvum.
7. Laborvizsgálatok: Sok nőgyógyászati eltérés esetén érdemes laborvizsgálatot is elvégezni. A nőgyógyászati betegségek hátterében gyakran hormonális eltérések állnak, így a TSH, T3, T4, LH, FSH, prolaktin, AMH, B-HCG vizsgálat sokat segíthet a diagnosztizálásban.

Mi történik a nőgyógyászati rákszűrés során?

A nőgyógyászati rákszűrés fő célja méhnyakrák korai felismerése. Hazánkban a méhnyakrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A nőgyógyászati rákszűrés jelentőségét nem szabad elhanyagolni! A méhnyakráknak napjainkban HPV-oltással megelőzhető és korai stádiumban jól kezelhető daganatos betegségnek kellene lennie, azonban mégis rengeteg halálesetet okoz Magyarországon. Ennek egyik legfőbb oka, hogy későn kerül felismerésre a daganat, amikor már a kezelés sikere egyre kisebb. A rendszeres nőgyógyászati rákszűrés lehetőséget ad a korai felismerésre.

A rákszűrés mintavétel történik a méhnyak területéről. Az anamnézis felvételt és a fizikális vizsgálatot követően az orvos a hüvelyen keresztül egy kis kefe segítségével váladékmintát vesz a méhnyakról. Ezt tárgylemezen szélesztik és később laboratóriumban megvizsgálják. A kenetből azonosíthatóak a rákos sejtek, a daganat megelőző állapot vagy más rendellenesség. Szükség esetén ultrahangvizsgálatot is végezhetnek, hogy a petefészkek, a méh és a petevezetékek állapotát részletesebben megvizsgálják.