Fogászati megbetegedések, kezelések távolabbi hatásai

Előadások összefoglalója

Dr. Moric Krisztina: Fogászati kezelésekkel kapcsolatos allergiás reakciók
allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész
Allergiaközpont – Prima Medica

Moric doktornő témájának aktualitását a modern fogászat és implantológia robbanásszerű fejlődése adta. A félreértéseket tisztázandó, az előadó hangsúlyozta, hogy e tekintetben nincs „immunológiai szempontból semleges” anyag. Az allergiákról szólván, kiderült, hogy a fogászati ötvözetekre adott intraorális reakciók ritkák (kb. 1-2%), és diagnosztikájuk nehéz. Klasszifikációjukban megkülönböztethető az I. típusú (azonnali) túlérzékenység és a IV. típusú (késői) túlérzékenység, ami a leggyakoribb a fogászatban. Előadásának második részében dr. Moric Krisztina sorra vette a leggyakoribb fogászati allergéneket, így a fémeket, a polimereket és egyéb anyagokat. A szájüregi tünet közt bemutatta a kontakt stomatitist, a lichenoid reakciókat, a cheilitis és perioralis dermatitist, a gingivitist és gingivahyperplasiat, valamint a nyelvgyulladást. A diagnosztikai protokollal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a bőrgyógyásznak és az allergológusnak ilyen esetben együtt kell működnie, a terápiában pedig a fogorvosnak van döntő szerepe. Konklúzióként hangsúlyozta az interdiszciplináris együttműködést és a prevenció kiemelt szerepét.

Dr. Lukács Anita: Gyógyszerallergiák előfordulása a fogászati gyakorlatban
allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus 
Allergiaközpont – Prima Medica

Míg az első előadás fókuszában a fogászati anyagok (fémek, műanyagok) álltak, addig Lukács doktornő a leggyakrabban alkalmazott farmakonokról, a helyi érzéstelenítőkről, az antiszeptikumokról, az antibiotikumokról és a fájdalomcsillapítókról beszélt. Kiemelte a különbséget az adverz gyógyszerreakciók és a gyógyszerallergia közt, bemutatva azt a folyamatot is, hogyan lesz a gyógyszerből allergén. Dr. Lukács ismertette a gyógyszerallergia tünettanát és az ehhez kapcsolódó akciótervet is, külön kiemelve az igen ritka anafilaxiás eseteket. Szó esett a helyi érzéstelenítők két nagy csoportjáról, sőt azok segédanyagairól is allergia szempontból, gyakorlati tanácsokkal szolgálva a fogorvosoknak. Ugyanígy az antiszeptikumok és az antibiotikumok is sorra kerültek, a késői, IV. típusú reakciók ismertetésével. Érdekes témakör volt a fájdalomcsillapítók (NSAID) pszeudoallergiája és azon esetek bemutatása, amelyeknél keresztreaktív (nem immunmediált) intolerancia gyanúja áll fenn. Végezetül az allergiológiai kivizsgálás lépéseit mutatta be a szakértő.

Prof. Dr. Blaskó György: Véralvadási zavar és a fogászati kezelések összefüggései
belgyógyász
Trombózisközpont – Prima Medica

Blaskó professzor elöljáróban hangsúlyozta, mekkora kihívás elé állíthatja a véralvadási zavarral élő páciensek ellátása a fogászokat, szájsebészeket. Ahhoz, hogy a folyamatok átláthatóbbá váljanak, az előadó összefoglalta a véralvadás folyamatát, nagy hangsúlyt fektetve a vénás trombózis megértésére. A diagnosztizálás lépésein túl a lehetséges súlyos hosszútávú komplikációkra is felhívta a figyelmet, valamint kitért a vérzés problémájára is. Az előadás másik nagy témakörét az alvadásgátolt betegeknél fellépő fogászati problémák jelentették. Blaskó professzor részletesen bemutatta a vérzékeny betegek ellátásának fő szabályait, hangsúlyozva, hogy akár vérzékenységben, akár antikoagulált thrombosisban szenvedő beteg jelentkezik, a fogorvosnak a haematologustól részletes leírást kellene kérnie az ellátás részleteiről. Fő szabályként elmondta, hogy az orális antikoaguláns kezelés felfüggesztése az általános fogászati gyakorlatban akkor is javasolt, ha potenciálisan invazív beavatkozásra kerülhet sor: gyökérkezelés, local anaeshesia, alveolaris blokád, mandubularis blokád, többszörös, főleg molaris extractio, kisebb sebészeti műtétek, biopsziák, valamint subgingivalis fogkőeltávolítás eseteiben.

Dr. Gács Gyula: Prosopalgia-előfordul-e a CRPS a fogászatban?
neurológus, pszichiáter
Neurológiai Központ – Prima Medica

Előadásában Gács tanár úr egy esetbemutatáson keresztül mutatta be a CRPS jelenségét a hallgatóságnak. Egy nőbetegnél egy évekkel korábban gyökérkezelt jobb 7-es foga alatt tályogra utaló képletet azonosítva, a fogat sürgősséggel kihúzták. A foghúzás után 2 nappal a n. mandibuláris ellátási területén egy egész nap tartó, égő, zsibbadó, kellemetlen színezetű fájdalma kezdődött, amelyet hideg vizes zuhany csillapított átmenetileg, a szokványos fájdalomcsillapítók azonban egyáltalán nem. A sebet ismételten feltárták, számos kezelést kipróbáltak, míg javulás nélkül került a beteg Gács doktorhoz, trigeminus neuralgia gyanújával. Hosszas fejtörés után a doktor úr a Complex Regional Pain Syndrome (CRPS) diagnózisát állította fel, amely a fájdalmak azon csoportja, amelyet az égő, folyamatos, súlyos, a látszólagos kiváltó okkal nem arányos mértékű fájdalmak jellemeznek és neuralgiánál használatos gyógyszerekkel kezelhetők. Konklúzióként pedig elhangzott, hogy a végtagoknál viszonylag gyakori, de egyébként ritka jelenségre gondolni lehet akár a fogászatban is.

Dr. Jenei Zsigmond Máté PhD: Fogászati, szájsebészeti betegségek kardiológiai szövődményei
kardiológus, belgyógyász
Kardioközpont – Prima Medica

Előadásában Jenei doktor az endocarditis tüneteit, diagnosztizálását és profilaxisát mutatta be. Az endocarditisról tudható, hogy bár ritka betegség, de magas mortalitással jár, ezért fontos a korai felismerése. Tünetei a láz, hidegrázás, a sepsis, a bőrjelenségek, az immunológiai reakciók, a mikro- és makroembolizáció (stroke, pulmonalis abscessus, szívinfarktus, spondylodiscitis, mikroabscessus –Janeway laesio). A diagnózishoz ezek mellett a képalkotók és a pozitív haemokultúra eredményeit is tekintetbe kell venni. Jenei doktor felsorolta azt is, mely rizikófaktoroknál szükséges éppen ezért a profilaxis, részletesen utalva a legfrissebb ajánlásokra. Így tehát szükséges a profilaxis műbillentyű, nem operált cianózissal járó veleszületett szívhiba és korábbi endocarditis esetén, de kell profilaxis szívbe ültetett eszköz, pacemaker/ ICD/CRT mellett. Gazdagon illusztrált előadásával dr. Jenei Zsigmond Máté nem csak elméletben, de gyakorlatban is igyekezett minél alaposabban tájékoztatni a hallgatóságot.

Prof. Dr. Dr. Piffkó József PhD: Gyógyszer okozta állcsontnekrózis
Arc-, állcsont- és szájsebész szakorvos, dento-alveolaris sebész szakorvos 
Szegedi Tudományegyetem Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika

A téma felvezetéseként a professzor különbséget tett a BRONJ (Bisphosphonate-related osteonecrosis of the jaw) és a MRONJ (Medication-Related Osteonecrosis of the Jaw) közt, utóbbira, vagyis a gyógyszer okozta állcsont nekrózisra pontosítva a témát. Elmondta, hogy az antirezorptív és az antiangiogén gyógyszerek is járhatnak ilyen hatással, majd ismertette mindkét típus indikációit. Az első csoportban a biszfoszfonát készítményeket nevesítette, hangsúlyozván azok óriási előnyeit is. Részletezte mi minden vezethet állcsont nekrózishoz, a radioterápiától, a szájsebészeti beavatkozásig (ostitis alveolaris), a pontatlan protézistől a parodontológiai folyamatokig. Bemutatta a hallgatóságnak a diagnosztika kritériumokat és a betegség klinikai képét is. Piffkó professzor négy fő rizikótényezőt is megnevezett, úgy, mint gyógyszerekkel kapcsolatos tényezők, lokális tényezők, demográfiai és szisztémás tényezők és genetikai faktorok. Illusztrációk és gazdag képanyag segítségével láthatóvá vált a nekrózis 5 stádiuma, majd a kezelési stratégiákra tért át az előadó. Az esetismertetések után a következő zárógondolatokat foglalta össze Piffkó professzor: a MRONJ elkerüléséhez döntőek a prevenciós lépések, vagyis a megelőző fogászati vizsgálat, szükség esetén radikális szanálás és az interdiszciplináris együttműködés. Ha pedig már kialakult, szoros fogászati kontroll szükséges, ugyanis nekrózisnál nincs végleges gyógyulás, csak jól kontrollált páciens.

Hoffer Katalin: Fogas kérdés: a fogcsikorgatás és a fogszorítás lelki háttere
pszichológus
Életmód Orvosi Központ - Prima Medica

A nap záró előadásában a pszichológus a bruxizmus és a stressz kapcsolatát vette górcső alá, ami a fogászatban többek közt fogkopásban, izomérzékenységben, hypertrophiaban, állkapocs fájdalomban, fejfájásban, törött restaurációban és parafunkcióban mutatkozhat meg. Hangsúlyozta, hogy nem egyértelmű a kapcsolat az akut stressz és a bruxizmus közt, bár vannak erre utaló kutatások. Elmondta, hogy a páciensek kevésbé vannak tisztában az ébrenléti bruxizmus jelenségével, amikoris a pszichés terhelés hatására növekszik az állkapocs aktivitás. Az alvási bruxizmus esetén pedig a spontán éjjeli szimpatikus idegrendszeri aktivitásra való válaszként jelenik meg a szorítás, csikorgatás, mint önmegnyugtató mechanizmus. A fogorvosok figyelmét arra is felhívta, hogy bár a páciens jellemzően nem mondja, hogy szorong, de a cél az, hogy ezt akár célzott kérdésekkel is felmérje a fogorvos. Amennyiben pedig úgy látja, érdemes pszichológushoz irányítani a klienst, ugyanis többféle intervenció is szóba jöhet a szorongás, a stressz kezelésére, főként a CBT, a vezetett meditáció, a szokás változtatás/életmódváltás, a pszichológiai tanácsadás, az önszabályozási technikák tanulása és gyakorlása. Zárásként Hoffer Katalin is a szakmai, jelen esetben fogorvos-pszichológus együttműködést hangsúlyozta.